SZÓASSZOCIÁCIÓ: AZ ANYANYELV ÉS A KÖRNYEZETNYELV STÁTUSZA A MENTÁLIS LEXIKONBAN

Petra P. P. Juszkán

doi:10.19090/zjik.2025.15.55-71

Petra P. P. Juszkán Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Kar Alapképzéses egyetemi hallgató

DOI: https://doi.org/10.19090/zjik.2025.15.55-71

Ključne reči: maternji jezik, jezik okoline, mentalni leksikon, dvojezičnost, rečničke asocijacije

Apstrakt

Procena veličine leksičkog fonda predstavlja relevantnu istraživačku temu već više vekova, posebno unutar oblasti psiholingvistike. Dosadašnja istraživanja fokusirala su se prvenstveno na proces usvajanja maternjeg jezika i na promene koje nastupaju tokom njegovog razvoja, pri čemu je metoda asocijacija reči često korišćena kao osnovno istraživačko sredstvo. Cilj ovog istraživanja jeste određivanje statusa jezika sredine u mentalnom leksikonu u odnosu na maternji jezik, kao i identifikacija potencijalnih sličnosti i razlika koje se javljaju između potpuno bilingvalnih ispitanika (koji podjednako govore mađarski i srpski) i ispitanika kod kojih dominira mađarski jezik. Studija se zasniva na eksperimentu tokom kog su ispitanici naizmenično gledali projektovane reči na mađarskom (maternjem) i srpskom (jeziku okoline), te su beležili asocijacije koje su se u njima javile. U prvoj fazi eksperimenta prikazivane su reči na mađarskom i srpskom jeziku, dok su u drugoj fazi prikazivani njihovi prevodi – srpski, odnosno mađarski – kako bismo za iste pojmove prikupili asocijacije na oba jezika. Polazna hipoteza istraživanja pretpostavlja da će broj asocijacija zabeleženih na srpskom jeziku biti veći kod ispitanika iz severnih i jugoistočnih delova Vojvodine (banatski region, karakterističan po slabijoj zastupljenosti mađarske zajednice i većoj dominaciji srpskog jezika), u poređenju sa ispitanicima iz severnih i jugozapadnih područja (bačka oblast, gde su mađarske zajednice brojnije i jezički dominantnije).

Reference

IRODALOMJEGYZÉK

Andrić, E. (2009). Dvojezičnost mađarskih đaka u Vojvodini. In Vlahović, P., Bugarski, R., & Vasić, V. (Eds.), Višejezični svet Melanije Mikeš (pp. 38–39.). Novi Sad, Budisava: KriMel.
Andrić, E. (2012). Az újvidéki középiskolások magyar nyelvi tudatáról. Hungarológiai Közlemények, 43(1), 69–84.
Bloomfield, L. (1933). Language. New York: Holt, Rinehart & Winston.
Gábrity Molnár, I. (2005). Mit értünk szórványmagyarság alatt Vajdaságban? Létünk, 35(3), 19–31.
Göncz, L. (2004): A vajdasági magyarság kétnyelvűsége: Nyelvpszichológiai vonatkozások. Szabadka: Magyarságkutató Tudományos Társaság.
Grosjean, F. (1989). Neurolinguists, Beware! The Bilingual is Not Two Monolinguals in One Person. Brain and Language, 36(1), 3–15.
Grosjean, F. (2008). Studying Bilinguals. Oxford: Oxford University Press.
Halupka Rešetar, Sz. (2016). Magyar igevonzatok szerb közegben. Godišnjak Filozofskog fakulteta u Novom Sadu, 41(1), 133–151.
Heredia, R. R. (1996). Bilingual Memory: A Re-Revised Version of the Hierarchical Model of Bilingual Memory. CRL Newsletter 10(3). Retreived May 5, 2025, from https://crl.ucsd.edu/newsletter/10-3/10-3.pdf.
Hoffmann, Ch. (1991). An Introduction to Bilingualism. New York: Longman.
Juszkán, P. (2023). Nyelvek mezsgyéjén: Az anyanyelv, az idegen nyelv és a környezetnyelv státusza a munkamemóriában. Philos, 8(1–2), 35–49.
Kontra, M. (2021). Megjegyzések az anyanyelv fogalmáról. Fórum Társadalomtudományi Szemle, 23(1), 23–30.
Kovács, L. (2013). Fogalmi rendszerek és lexikai hálózatok a mentális lexikonban. Budapest: Tinta Könyvkiadó.
Kroll, J., & Stewart, E. (1994). Category Interference in Translation and Picture Naming: Evidence from Asymmetric Connections between Bilingual Memory Representations. Journal of Memory and Language, 33, 149–174.
Lengyel, Zs. (2012). Szóról szóra. Szóasszociációs vizsgálatok. Budapest: Gondolat Kiadó.
Li, M., & Zhang, X. (2020). A Meta-Analysis of Self-Assessment and Language Performance in Language Testing and Assessment. Language Testing, 38(2), 189–218.
Mackey, W. F. (1970). A Typology of Bilingual Education. Foreign Language Annals, 3(4), 596–606.
Macnamara, J. (1967). The Bilingual’s Linguistic Performance – A Psychological Overview. Journal of Social Issues, 23(2), 59–60.
Navracsics, J. (2007). A kétnyelvű mentális lexikon. Budapest: Balassi Kiadó.
Navracsics, J. (2010). Egyéni kétnyelvűség. Alkalmazott Nyelvészeti Mesterfüzetek 03. Szeged: Szegedi Egyetemi Kiadó – Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó.
Navracsics, J. (2014). A kétnyelvű mentális lexikon és működése: Kísérletes nyelvészeti megközelítés. Doctoral diss., Hungarian Academy of Sciences, Pannon Egyetem.
Navracsics, J. (2018). A kétnyelvű mentális lexikon – létezik egyáltalán? In Pásztor Kicsi, M.(Ed.), Kétnyelvűség – hátrány vagy esély? (pp. 9–26). Újvidék: ÚjvidékiEgyetem, Bölcsészettudományi Kar.
Shameem, N. (1998). Validating Self-Reported Language Proficiency by Testing Performance in an Immigrant Community: The Wellington Indo-Fijians. Language Testing, 15(1), 86–108.
Skutnabb-Kangas, T. (1984). Bilingualism or Not: The Education of Minorities. Clevedon: Multilingual Matters.
Volterra, V., & Taeschner, T. (1978). The Acquisition and Development of Language by Bilingual Children. Journal of Child Language, 5, 311–326.
Weinreich, U. (1968). Languages in Contact: Findings and Problems. The Hague: Mouton.

ASOCIJACIJE REČI: STATUS MATERNJEG JEZIKA I JEZIKA SREDINE U MENTALNOM LEKSIKONU

Apstrakt

Reference